Nyereségadók
Az egyéni személyek által az befektetési alapokba történő befektetésekből származó nyereség adóztatása.
Jogi személyek:
Rögzítse a könyvelésben az alapegységek értékesítése után keletkezett nyereségeket vagy veszteségeket.
2026.01.01-től a nyíltvégű befektetési alapokba történő befektetésekből származó magánszemély befektetők nyeresége forrásadós levonással adózik, az alábbiak szerint:
- az értékpapírok átruházásából származó minden nyereség után, amelyeket a megszerzéstől számított 365 napot meghaladó, beleértve azt az időszakot is, szereztek be és idegenítettek el, 3% -os mérték alkalmazásával;
- 6%-os kulcs alkalmazásával a értékpapírok átruházásából származó minden nyereségre, amelyeket a megszerzéstől számított kevesebb, mint 365 napon belül szereztek és idegenítettek el;
2023.01.01-2025.12.31 közötti időszakban a természetes személy befektetőknek a nyílt befektetési alapokba történő elhelyezéseiből származó nyereségét forrásadós befizetéssel adóztatták, így:
- egy 1%-os kulcs alkalmazásával az értékpapírok átadásából származó minden nyereségre, amelyeket a megszerzéstől számított legalább 365 napot meghaladó időszakban szereztek és idegenítettek el;
- az értékpapírok átruházásából származó, megszerzésük napjától számított 365 napon belüli minden nyereségre 3%-os kulcs alkalmazásával;
A visszavásárolt alapegységek tartási időszakának meghatározásához és azok beillesztéséhez az egyik két adózási sávba az FIFO módszert alkalmazzák (elsőként beérkezett – elsőként kimenő), kiszámítva az alapegységek kibocsátási dátuma és a visszavásárlási tranzakció tárgyát képező alapegységek törlési dátuma közötti eltelt napok számát.
2023.01.01-től a befektetési alapegységek visszaváltásakor keletkezett veszteségek nem vihetők tovább, ezek a befektető végleges veszteségeit jelentik, függetlenül attól, hogy mikor kerültek nyilvántartásba.
Abban az esetben, ha a magánszemély adófizetők éves összesített jövedelme több forrásból származik: befektetések, önálló tevékenységek, szabad foglalkozások, bérleti díjak stb., és meghaladja a Törvénykönyv által meghatározott plafont, az adófizetőknek a jogszabályi előírások szerint járulékot kell fizetniük az egészségbiztosítási társadalombiztosítási hozzájárulás (CASS) címén is. Az egészségbiztosítási társadalombiztosítási hozzájárulás fizetésének kivételei a hatályos, specifikus jogi keretben találhatók meg.